Jambo!

Blogok - Jambo!

2012. február 21. kedd, 16:32

Délelőtt hajókirándulás az Elephanta-szigetre.

Az ie. III. században kezdtek el buddhista és zsainista szerzetesek a településekhez közeli helyeken vallási céllal barlangokat kialakítani. Először egy-két szerzetes élt barlangoknál, később kolostorok alakultak ki. A Gupta dinasztia idején a buddhizmus és a hinduizmus rivalizálásakor a hinduk is barlang-szentélyeket készítettek. Ilyen barlang található a bombayi öböl közepén.

Még reggel 10 órakor is erősen párás volt a levegő. A központi barlang bejárata.

A barlangok készítésének idejét az i.sz. VII. századra teszik. Ekkor uralkodott a Chalukyan dinasztiából Pulakesin. A barlang rekonstrukciója és védelme 1909-től szervezett. 1967-től a Világörökség része.

Vonattal mentünk a nyugati vonalon a Paler állomásig.

Onnan két busszal eljutottunk a Nehru Centerbe. A kultúrcentrumban néhány galéria és egy múzeum kapott helyet a két alsó szinten. A Nehru életét bemutató kiállítással kezdtünk. A múzeum hatalmas, amely India őstörténetét és történelmét mutatja be napjainkig. Már a felénél kifáradtunk, de nagy vonalakban végigjártuk. Először csodálkoztunk a nagy sebességgel haladó diákokon. Elhiszem, hogy a hatalmas anyag megtekintését nagyon unták, mi sem voltunk felkészülve. Még egy nagy sétát tettünk és hosszú taxizás után este nyolcra kiértünk a repülőtérre.

Blogok - Jambo!

2012. február 21. kedd, 16:23

Éjjel fél háromkor érkeztünk meg és négyre már a szállodában voltunk. Az üres utcákon gyorsan haladt a taxi. Még a repülőtéren felhívta a figyelmünket az idegenforgalmis, hogy ma van az utolsó nap az Utcafesztiválon.

Első utunk odavezetett, de még kevés látogató sétált a széles utcán.

Prince of Wales Museum: 1905-ben alapították a walesi herceg tiszteletére. Ma Chhatrapati Shivaji Maharaj Vastu Sangrahalaya a megnevezése, A korábbi könnyebb volt.

A múzeumban 14 tematikus galéria található. Nehéz lenne bármelyiküket kiemelni. Nekem a miniatűr festmények tetszettek a legjobban.

Blogok - Jambo!

2012. február 21. kedd, 16:22

Csomagolás. Mivel Eunice elutazott beteg édesapjához, így autóbuszokkal mentünk ki a repülőtérre. A második busz a viskókkal szegélyezett úton nagyon lassan haladt, de azért kiértünk a repülőtérre. Minden rendben zajlott, fél óra késéssel el is indultunk.

Viszontlátásra Afrika!

Blogok - Jambo!

2012. február 21. kedd, 16:20

Az utolsó teljes nap Nairobiban. Meglepően kevesen várakoztak a vízumátadásra. Hatodikként megkaptuk a vízumot. Minden papírunk, jegyünk megvan az egy hónapos utazáshoz. Egy kínai étteremben vacsoráztunk és köszöntük meg Eunice-nak a vendéglátást.

Blogok - Jambo!

2012. február 21. kedd, 16:17

Repülőjegyek megvásárlása. Gyula előző nap talált egy irodát, ahol 1100 USD-be került a Nairobi-Mumbai-Colombo-Malé-Colombo-Mumbai-Nairobi repülőjegy. Az ár mellett az is előnyös, hogy odafelé leszállás nélkül utaztunk Mumbaiba. Beragasztották Gyulának a burundi vízumot. Matatuval (a kis buszok helyi megnevezése) megközelítettük a telefonkönyvben talált címen a malawi követséget. Mint kiderült, az az épület a követ rezidenciája, így visszabuszoztunk. Kis gyaloglás után megtaláltuk az épületet. Annak második emeletén hűlt helyét találtuk a követségnek. Még egy reménytelen telefon s ezzel a malawi vízumszerzés lezárult. Sorban állás után leadtuk az indiai követségen az útlevelünket.

Blogok - Jambo!

2012. február 21. kedd, 16:15

Gyula felfedezőútra ment a városba. A cél újfent a vízumszerzés, a címeket sikerült beszereznie.

Blogok - Jambo!

2012. február 21. kedd, 16:13

Drága Takács Mari, nagyon régi barátom rengeteget fáradozott és átfagyott az otthon leállt fűtésem rendbetételén. A lefagyás veszélyét már sikerült elhárítani. Még további munkák szükségesek. Gyula több sikeres lépést tett a további utazásunk és a vízumbeszerzések ügyében. Mari több számot is küldött otthonról, egyik változattal sem sikerült a kártyáim letiltását feloldani. Szóval van pénzem meg nincs is. Nem könnyű egy utazónak.

Blogok - Jambo!

2012. február 21. kedd, 16:09

Sikerek: beadtuk az indiai vízumkérelmet, online megkaptuk a vízumot Sri Lankára, megtaláltuk a burundi követséget, Gyula információt kapott a Ruandába és Burundiba, valamint a Malawiba szóló jegyekről. Sikertelenség, hogy a bankomat felhívva nem kaptam lehetőséget a hackertámadás miatt letiltott kártyáim felszabadítására.

Blogok - Jambo!

2012. február 21. kedd, 11:54

2012. január 19. Gabon, Libreville

Már reggel 9-kor Gabon fővárosában, Libreville-ben voltam, ezért úgy döntöttem, hogy először Egyenlítői-Guinea nagykövetségére taxizom vízumért. Sajnos nem kaptam, meghívólevelet kértek, hiába könyörögtem, hogy legalább egy átutazóvízumot adjanak, ez az egyetlen ország, ahová nem tudok bejutni. Szálláskeresés, utána tusolás és máris elég fitt voltam a városnézéshez, annak ellenére, hogy Kinshasában a repülőtéren töltöttem az éjszakát. Sötétedésig sikerült is végigjárni a látnivalókat.

A „Nemzeti Múzeumba” is eljutottam, de az épületbe átrendezés miatt nem mehettem be, aztán reggel egyenesen a kikötőbe mentem érdeklődni, mikor megy a hajó Sao Tomére (ST). Délután 3-kor indul, de közölték, hogy délben már ott kell lennem. Rohanás vissza a szállodába, összeszedtem a dolgaimat, aztán már útra is keltem. Szerencsére visszakaptam az előre kifizetett szállás díját. Nagy élmény volt a hajóút, de ilyenből egy elég az életben. Nincs menetrendszerinti járat Libreville és ST között, a hajón főként Gabonban dolgozó kameruni családok utaztak, de néhányan kiszálltak ST-ban is. Az egyetlen helyiség dugig volt emberekkel, a légkondi nem működött és a helyiség teljesen zárt volt. Később találtam egy kisebb helyiséget 16 üléssel és lehetett ablakot is nyitni. Elsőként költöztem le, de éjszakára megtelt. Sok emberrel kommunikáltam (kézzel-lábbal), de néhányan azért gagyogtak valamit angolul. Azt mindenesetre megállapítottam, hogy itt nincs probléma a népszaporulattal: legalább annyi gyerek volt, mint felnőtt és minden második nő terhes volt. Összesen 18 óra volt a hajóút, de ezen kívül négy órát várakoztunk indulás előtt és hatot a kiszállás előtt.

2012. január 22. Sao Tomé(ST) és Principe

Két kis szigetből álló ország. Én a nagyobbikra érkeztem a hajón. A szigetnek, meg egyben az ország fővárosának is Sao Tomé a neve. Egy hetet töltöttem itt és ez az egy hét valóban nyaralás, pihenés volt az előző három hét rohanása után.

Nagyon jól éreztem magam itt több okból kifolyólag is. Sokat napoztam, fürödtem, finom halakat vacsoráztam és a helyi sör is ízletes. A másik fő ok, hogy meglepő a tisztaság, kedvesek az emberek és egyetlen kéregetővel sem találkoztam.

2012. január 27.

Csak egy óra a tiszta repülési idő Sao Tomé és Douala között, nekem azonban 17 órába telt. Összesen három légitársaság képviseletét találtam Sao Toméban, ezek közül az EG SEIBA nevű repül Doualába, a másik kettő csak belföldi túrákkal foglalkozik. A gép leszállt Libreville-ben, utána repült Malabóba, majd hosszú várakozás után egy másik gépükkel tudtam továbbrepülni Doualába, így tehát mégis eljutottam EG fővárosába, Malaóba, igaz csak a tranzitba, de a gépből tudtam néhány felvételt készíteni. Nem volt egy különleges látvány a sok bádogtetejű ház. Az állapotokra lehetett következtetni a tranziton keresztül ide-oda mászkáló helyiekből is. Sao Toméban megígérte a konzul, hogy megkapom a vízumot, ha van szállásfoglalásom. Malabóban és Libreville-ben most folynak az Afrika Kupa mérkőzései, csak a Hyatt szállóba tudtam volna szobát foglalni napi 400 euróért. Ennek még a tizede is sok ilyen hosszú út során, így lemondtam a beutazásról. Nagy lelkesedéssel indultam Doualában a városnéző körútra, ugyanis Ghánából Brazzaville-be a togói Asky légitársaság gépén repültem és a fedélzeti brossúra csodákat írt erről a városról. Portugálok, hollandok, angolok, németek, franciák uralták a területet egymást váltva és minden gyarmattartó itt hagyta keze nyomát: sajátos épületeiket, szobraikat stb. Hát én ebből semmit nem láttam, pedig keresztül-kasul jártam a belvárost. Igaz, visszagondolva a brossúra is csak a kikötőről mutatott képeket. Mindezek után Kamerun fővárosába, Yaoundéba már nem volt kedvem elutazni, inkább úgy döntöttem, hogy körutam utolsó állomására, Lagosba (Nigéria fővárosa) busszal utazom. Merész vállalkozás volt részemről ez a döntés, a legádázabb ellenségeimnek sem kívánom, igaz nem tudok róla, hogy lenne ellenségem. Szépen indult az út. Mikrobusszal hagytam el Doualát finom aszfalt úton, sík vidéken banán- és gumifaültetvények, valamint kókusz- és datolyapálma-erdők között vezetett a háromórás út, aztán taxival át kellett mennem egy másik településre, innen kezdődött a horror utazás gyűjtőtaxival. Ötszemélyes autóban kilencen utaztunk a sofőrrel együtt: elől hárman, hátul három nő, két 10 év körüli gyerek meg én. Az út végig gidres-gödrös, kanyargós és nagyon poros volt, ha előttünk autó ment, szinte semmit nem lehetett látni. Öt órát haladtunk így, már sötétedett, amikor egy ellenőrző pontnál leállítottak minket és közölték, hogy nem mehetünk tovább a sötétben, mert nagyon rossz az út. Egy szabadidős célokat szolgáló tó volt a közelben egy kis szállodával, ahol szerencsére sikerült szállást kapnom. Gyors zuhanyzás, egy sör, aztán mintha fejbe kólintottak volna, úgy aludtam. Hajnali ötkor a sofőr és a szállodás ébresztett, nem hallottam a telefonom ébresztőjét, annyira fáradt voltam. A sofőr meg a többi utas a kocsiban és a szabadban aludt, nem volt pénzük szállásra. Éjszaka esett az eső (elutazásom óta először), így a hátralévő szakasz már nem volt poros, de olyan mélyek voltak a kátyúk, hogy szinte csak lépésben tudtuk megtenni a hátralévő 20 km-t. Pénzváltás, majd körülményes határátkelés következett. A határ mindkét oldalán három helyen ellenőrizték az útlevelem az első oldaltól az utolsóig – már szinte tele van vízummal – és töltötték ki ugyanazt a nyomtatványt. Útközben is többször ellenőriztek és szisztematikusan végignézték az útlevelem. Motorkerékpáron jutottam el a 30 km-re fekvő nagyobb településig. Onnan már ismét taxival – a hét fő mindenhol normális – utaztam Nigéria egykori fővárosába, Calabarba. Még 12 óra onnan az út Lagosba, ezért arra gondoltam, hogy este indul a busz, de csak reggel indult. Rájöttem, hogy miért: itt szilárd útburkolat van, de tele kátyúkkal és éjszaka veszélyes. Lagosi városnézés után úgy döntöttem, hogy másnap továbbutazom Nairobiba és egyeztetjük a további programot Palival.

Blogok - Jambo!

2012. február 06. hétfő, 09:36

További program tervezése. indiai és sri lankai vízum beszerzése, repülőjegyek vásárlása. Még nem alakult ki a pontos program. Az én elképzelésem Mumbai, Colombo 3-3 nap, és két hét nyaralás a Maldív-szigeteken. Így én már március közepén haza mennék. Gyuszi tartaná az április 6-i dátumot. Nagyon nem utazhat új országba, mert nincs hely a vízumoknak. Csak négy üres oldala van. Kell még az egyiptomi vízum is, melyet a repülőtéren megadnak Kairóban. Eunice elutazott a 90 éves édesapját meglátogatni. Mi a tervezéssel töltöttük a napot.