Ma 2004. április 15. van a Julianus illetve az etióp naptár szerint. Reggel 00:00 órakor, azaz európai reggel hat órakor elindultunk Mekeléből. Már fél hatkor indulhattunk volna a menetrend szerint, de állandóan szálltak fel és le. Többször megálltunk. Végre egyhuzamban mentünk. Az út öt évvel ezelőt még nem létezett. Ma is vannak még építés alatt lévő szakaszai, de a 70%-a félelmetesen szép. Hajtűkanyarok, meredek emelkedők és lejtők tarkítják. Azért van néha egyenes szakasz is. Európai idő szerint 11-kor megérkeztünk Axumba. Kérésünkre a szálloda előtt állt meg a menetrendszerinti busz. Először nem kaptunk szobát, majd a tulajdonos felajánlott egy zuhany nélküli szobát, melyet örömmel elfogadtunk. A szoba árának négyszerese volt a templomkörzetbe szóló belépőjegy. A szálloda tulajdonosa megszervezte a nevezetességek megtekintését túravezetővel.

Axum volt a központja az 1. és 7. század közötti erős királyságnak. A 4. században vették fel a kereszténységet. A régi városból számos, ma is látható rom maradt fenn. A 30 métert is elérő gránit obeliszkek a pogány időkben a napimádatot is jelképezték. A város híres úgy mint Sába királynő születési helye valamint a Zioni Szent Mária templomegyüttesben található a Frigy Láda. A legenda szerint Menelik, Salamon király és Sába királynő fia hozta fel. Egy szerzetes őrzi, aki sohasem hagyja el a „tabort”. Az egyházi múzeumban sajnos nem lehetett fényképezni. Itt a templomnak ajándékozott, hatalmas értékű koronák, füstölők, keresztek és szertartási ruhák kerültek kiállításra. Az új, Régészeti Múzeumban sem lehetett fényképezni. Itt már képernyő és kamerás biztosítás is van. A motoros tuktukot itt bazsezsnak nevezik, arról az indiairól kapta a nevét, aki az első példányokat behozta. Ilyen járgánnyal mentünk, öklömnyi kövekkel fedett úton az egyik palota romjához. Onnan már látni lehetett Eritrea hegyeit.