Három nap, száz páros, több, mint 700 kilométer, tizenöt borospince és két pálinkafőző. Sokak számára ennyit jelentett a XVI. Magyar Borok Útja Rallye. Számunkra, akik részt vettünk az eseményen, barátság, jókedv, élmények, új ismeretek, ugyanakkor elkötelezettség, próbatétel és kultúrmisszió is egyben.

Kalandtúra a bor jegyében
Három nap, száz páros, több mint 700 kilométer, tizenöt borospince és két pálinkafőző. Sokak számára ennyit jelentett a XVI. Magyar Borok Útja Raliye. Számunkra, akik részt vettünk az eseményen, barátság, jókedv, élmények, új ismeretek, ugyanakkor elkötelezettség, próbatétel és kultúrmisszió is volt egyben. A Magyar Borok Útja Rallye-t először 1996-ban rendezték meg, s azóta az autós túra közkedvelt eseménnyé nőtte ki magát: évről évre számos közéleti személyiség, politikus, sportoló vesz részt a híres-neves borvidékeken átívelő eseményen. Sokak számára elsőre furcsának tűnhet, hogyan egyeztethető össze a minőségi borok felfedezése az autózással. A válasszal versenytársaink álltak elő: "Mindkettő különös élvezetet jelenti". "Amikor az ember megérkezik egy fárasztó útról, jólesik legördíteni egy pohár finom bort." A Magyar Borok Útja Rallye célja, hogy megismerje, megismertesse, ápolja és népszerűsítse a több száz éves magyar borkultúrát, a magyar borvidékek és a borok jó hírnevét, továbbá hogy felkeltse a figyelmet azon turisztikai régiók iránt, amelyek gasztronómiája különleges ízeket és a hozzájuk kötődő tradicionális magyar népszokásokat kínál.
Mindezeken túl környezetvédelmünk és környezetbiztonságunk népszerűsítése a cél, mert boros-autós túránk elengedhetetlen követelménye a KRESZ szabályait betartó biztonságos közlekedés. A legkiválóbb borok és pálinkák kóstolása mellett elméleti és gyakorlati feladatok oldják a hangulatot, mint például a borokról, a KRESZ-ről vagy az adott térségről szóló tesztlapok kitöltése, talicskatoló-, célbadobó- és más játékos versenyek.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter megnyitóbeszédében azt mondta: a versenyben csak győztesek lesznek, akiknek az a feladatuk, hogy propagálják a hazai borokat, és a KRESZ szabályainak betartásával felhívják a figyelmet a biztonságos közlekedésre. A rajtnál a tárca első embere egyebek között arról beszélt, hogy a résztvevőkre óriási felelősség hárul, mert a nyilvánosság előtt egyszerre népszerűsítik a jó bort, a vidéki tájakat és a biztonságos közlekedést. Egyúttal példát is mutatnak, hogy a borpincék látogatása a felelősen, józanul gondolkodó pilóták számára éppúgy felejthetetlen élmény, mint azoknak, akik megkóstolhatják a hordók tartalmát.
A jótékony célt is szolgáló különleges autósverseny augusztus 26-án, pénteken délelőtt indult Budapestről. A gépkocsikonvoj először Agárd, az Agárdi Pálinkafőzde felé vette az irányt.
A mára sok hazai és nemzetközi versenyt nyert üzem 2002-ben, teljes egészében zöldmezős beruházásként jött létre.
Mint megtudtuk, a helyszín kiválasztásában döntő szerepet játszott, hogy a környező régió kiváló alapanyagbázisként szolgál, a főzdét körülölelő ültetvények szinte korlátlan forrását biztosítják a csúcsminőségű pálinka előállításához szükséges első osztályú gyümölcsnek. A még friss társaság zömének az öt tételből álló párlatfelismerés kiválóan sikerült, s mindenki elégedetten hagyta el az üzemet.
Innen utunk a Somló-hegy lábához vezetett, ahol a Szent Márton Borház és az Oszvald Pincészet látogatását követően az ebédet a Tornai Pincészetnél fogyasztottuk el. "Vinum Somlainum omni sanum", azaz "A Somlai bor mindent gyógyít": ez állt a patikák receptkönyvében a 18-19. században. Európa egyik leghatásosabb gyógyborának tekintették, és ténylegesen 18 féle (!) betegség kúrálására javasolták. Csapatunk nem vezető tagjai igyekeztek is a megelőzés okán a kínált bortételeket módszeresen végigkóstolni.
Többek viszont a "nászéjszakák bora" jelzőre hivatkoztak, hiszen, mint köztudott, a somlai borok rendszeres fogyasztói fiú utódokra számíthatnak: ezért a somlai több európai királyi dinasztia évszázadok óta kedvelt bora. Fogyasztása kötelező volt a nászéjszakán. Azt már a helyi szakemberektől hallhattuk, hogy különleges savösszetétele és magas vastartalma alátámasztja ezt a népi megfigyelést.
"Ki szőlőt épít, nagy urat vesz a hátára" - ezt az idézetet már Bezerics Csabától hallhattuk, aki szentgyörgyvári pincéjénél helyi csikósokkal fogadta

Kalandtúra a bor jegyében a borban utazókat, A pogányvári birtokuk - az évtizedek alatt elvadult hegy - megszelídítése nagy feladat volt, de hírnevet és sok érmet szerzett számukra. Az eredményről a szerencsésebbek maguk is meggyőződhettek.
Nagyradára, a Cézár Pincészet boraira is mindenki szívesen emlékszik, aki már járt a tavaly Év Pincészete Díjjal kitüntetett üzemben. A zalai születésű, ám Svédországban szakácskarriert befutott Császár István nem szakadhatott el sem gyökereitől, sem az általa mindig is képviselt minőségtől. Borai - és pezsgői - nem csak a nemzetközi versenyek ítészeit, de a borút résztvevőit is levették lábukról.
A nagyradai borászattól néhány kilométerre, Zalakaroson - utunk aznapi végállomásán az addig szárazon tartott autóvezetők is megkóstolhatták a nap borait, hogy azután vidám poharazgatás mellett vitassák meg az aznapi eseményeket.
A második nap reggele a marcali dombtetőn álló Forgách Pincénél találta csapatunkat. A gyönyörű panorámával rendelkező épületet a múlt század elején a feleségének építtette Forgách Károly gróf. A korai időpontra való tekintettel csak a - szakmailag legelszántabbak vállalkoztak arra, hogy a Marcali-hát kiváló minőségű, és talán kevésbé ismert boraival barátkozzanak.
A Balatonlelle határában Rádpuszta szomszédságában - fekvő IKON Borászat mindig meglep, nemcsak a Konyári János nevével jegyzett kiváló boraival, hanem a pincészet arénára emlékeztető homlokzatával, a tájhoz alkalmazkodó építészeti megoldásaival. A 2007-ben épült új pincészet a Balaton déli partjának kiváló fekvésű dombjai között fekszik.
A terület évszázadokon keresztül a Tihanyi Apátság nagy becsben tartott szőlőbirtoka volt. A borászat jelenleg 39 hektár saját telepítésű ültetvénnyel rendelkezik, s az onnan kikerülő nedűk a hazai és nemzetközi versenyek sztárjai.
Aznapi utolsó pincelátogatásunk Zamárdiba vezetett, ahol már az ősök is hosszú évszázadok óta földművelésből éltek, aminek egyik ága, a szőlőtermesztés és a borkészítés ma is virágzik környékükön. A Szt. Kristóf Pincészetet 1998ban alapították 3 hektár zamárdi szőlőterülettel, amely ma 7,5 hektárra bővült. Maga az üzem 2000-ben épült Zamárdi legöregebb és legszebb pincesorán, ahol a finom borok mellett íjászattal, célbalövéssel és zenével várták csapatunkat.
Az esti összefoglalót Siófokon tartottuk, hogy a szombati gyönyörökre pontot téve újult erővel tekinthessünk az utolsó napi próbatételek elé.
"Ha harc, hát legyen harc! ", harsant fel a Brill Pálinkaház kapujába betérő versenyzők torkán. Házigazdánk, Nagy Attila elmondta, minden pálinkájukat megmérettetik a rangosabb hazai és nemzetközi versenyeken, a szakma eddig 113 éremmel ismerte el tevékenységüket. A Harcon található kis családi vállalkozás minőségben, tudásban ma már a hazai mezőny élvonalába tartozik. A hagyományos gyümölcs- és szőlőpárlatok mellett nagy sikert arattak csapatunk tagjainál a sárgarépából vagy éppen a medvehagymából készült pálinkák is.
A borút rally-n szinte már ismerősként kanyarodunk be Bonyhádra, a Danubiana Kft.
telepére. A Pannon borrégió legnagyobb boros cége évi mintegy 10 millió palackot állít elő (bonyhádi és gyöngyösi) pincészeteiben. Boraik nemcsak innen, hanem a dél-balatoni, a szekszárdi és a villányi borvidékekről is származnak.
Ráadásul a legtöbb bort ők exportálják Magyarországról.
Schmidt Győző, aki nem csak a cég ügyvezetője, de a borút rally társelnöke is, nem adta olcsón a borait: a versenyzőknek ügyességi pályán kellett megküzdeniük egy hordóval.
Utolsó feladatunk három szekszárdi pincészet bejárása volt. Bodri Pincészet, Takler Pince és Fritz Pincészet: három földalatti szentély, élő legendák, tele titkokkal, meglepetésekkel és finom nedűkkel.
Évszázados hagyományok és modern technológia ötvözetei, melyek sikereit számtalan hazai és nemzetközi elismerés igazolja.
Az este már az eredményhirdetésé, a vidámságé volt, de nem maradhatott el a hagyományos jótékonysági árverés sem; a borárverés és a tombola bevételével a szervezők az Afrikai-Magyar Egyesület guineai árvaház-építési projektjét támogatják.